Ma Palánkon voltam.
Fergetegesen király észak-dunás találkozó volt. Nem voltunk sokan, ám annál jobb volt a hangulat. Volt idő a személyes találkozásokra, játszottunk, kiscsoportoztunk, énekeltünk, nem voltunk feszkósak, a tempó sem volt feszkós... Nagyon klassz, nyugodt volt.
És az egyik legjobb az egészben, hogy azt éreztem, szükség van rám. Arra, hogy ott legyek. Támogassak. És erre pedig nekem volt nagy szükségem. Köszönöm nektek!
Jaj, és hát a hazafelé út sem volt semmi. :D Az odafeléről nem is beszélve... :D Kiderült, hogy mégsem tűntek el az agyamból a népdalok... Azt hittem, elfelejtettem őket. Hazafelé megállás nélkül nyomtuk őket. Teli torokból. Óriási volt. :)
Húúú El sem tudod képzelni, mennyire ismerős...
VálaszTörlésAndrás=Orsi.. :-)))
VálaszTörlés