Este volt egy telefonom. Úgy köszönt el az illető, hogy "Köszi, Sári!"
Nekem ez annyira sokat számít. Megmelengeti a szívemet, ha valaki személyeskedik. Ha mondjuk azt mondja: "Szia, Sári!" vagy "Nem, Sári?" és hasonlók.
Ez csak nekem jelent ennyit? Most azt mondanám, hogy szerintem nagyon hiányzik a személyeskedés a mindennapi kommunikációnkból (bár ez csak az én véleményem, nem fair általánosítanom). Nem használjuk egymás nevét, csak ha azt akarjuk, hogy figyeljen ránk a beszélgető partner. Pedig ez tök fontos. Hogy nevén nevezd a másikat. Azt mondják, hogy a neved jellemez valamilyen módon. Pont ezért fontos, mert a nevedhez már kapcsolódsz te. Téged jelent. Ilyenkor valóban hozzád szól. Rád figyel. Személyes.
Nem hiába mély. SzeMÉLYes...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése