Noshát, vége a tápiós ifitábornak is.
Sok-sok alváshiány mellett sok-sok kegyelmet is kaptunk/kaptam:
- keresztelés a Tápióban. Különleges, és nagyon szép volt. Már többször is volt ilyen, de arra nem emlékszem...
- a tesóimmal való kapcsolatomon sokat lendített a tábor. Volt egy-két olyan motívum, mozzanat a tábor során, ami megríkatott. Nem csak engem.
- a csütörtöki szentségimádás gyönyörű volt. Kaptunk az Élő Víz Forrásából. Szimbolikusan. Mindenki azt csinált a maréknyi vizével, amit akart.
- hatalmas volt a kiscsoportom. És nem a létszámra gondolok. Frenetikusak voltak a gyerekek. Vagy nem is gyerekek... 16-17 évesek csoportját vezettem Szóró Katával. Klassz volt, hogy most úgy voltak beosztva a kiscsoportok, hogy meg lettek keverve, mert már évek óta olyanok voltak egy csoportban, akik ismerték egymást, stb... Szóval sok volt az olyan, akik még nem ismerték egymást annyira. Nyitottak voltak, meg mertek szólalni, megbíztak egymásban, rögtön bementünk a hagyma belsejébe, közvetlenek voltak, megszerettek minket, olyanok is megszólaltak, és nagyon komolyan, akik korábban nem. És ami nekem az egyik legjobban eső dolog volt, hogy azt mondták, ez volt eddig a legjobb kiscsoport. Hatalmas élmény volt.
- az önismeret témájánál összeírtam azokat az átkokat, amik a személyiségembe eléggé beleépültek, s le akartam rakni. Ezt mindenki megtette. De amikor oda jutottam, hogy na, most odaadhatom Jézusnak, eszméletlenül nehezen szántam rá magam. Nem akartam letenni őket. Hozzám tartoznak... Nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz... Ez meglepett.
- az önismeret témájánál összeírtam azokat az átkokat, amik a személyiségembe eléggé beleépültek, s le akartam rakni. Ezt mindenki megtette. De amikor oda jutottam, hogy na, most odaadhatom Jézusnak, eszméletlenül nehezen szántam rá magam. Nem akartam letenni őket. Hozzám tartoznak... Nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz... Ez meglepett.
- itt is bevezettük az SMS-falat - kösz, Észak-Duna! ;)
-szombaton, amikor még javában tartott a tábor, esküvőre kellett mennünk a tesóimmal. És amikor vasárnap visszajöttünk, akkora szeretettel, örömmel fogadtak - nem csak a táborozók... Nagyon jól esett.
- a tábor elején megjelent két észak-dunás fiatal. Nagyon meglepődtünk. Nagyon örültünk.
Aztán pénteken pedig megérkezett Rita és Dani is. Nekik is nagyon örültem. Csak az a baj, hogy nem mindig tudom megfelelően kimutatni az örömömet... :S
Annyira klassz, hogy átjárnak egymáshoz a régiók kisebb testvérei!
- jó néhány emberrel megismerkedtem. Vagy újra ismerkedtem. :)
TÁPI(J)Ó :)
KÖSZ! :)
KÖSZ! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése